Egy következő életemben szörfös leszek. Körülbelül négy hete, hogy részt vettem életem első szörfleckéjén, azóta pedig az Instagram és YouTube profilomat uraló algoritmusok nem győznek szörfös tartalmakat feldobni a feed-embe, nem tudnak lépést tartani a megszállottságommal. Azóta két alkalommal sikerült eljutnom a szörfiskolába, és be kell valljam, életem legbékésebb pillanatait éltem át ezeken a napokon….
“…orandum est út sit mens sana in corpore sano…”
„Mint az idő, a tér is feledést szül: de olyan módon teszi ezt, hogy az ember személyét kioldja kapcsolataiból, eredeti és szabad állapotba helyezi, sőt még a pedánsból, a nyárspolgárból is szempillantás alatt amolyan csavargófélét csinál. Azt mondják, az idő a Léthe vize; de az idegen levegő is valami afféle ital, s ha hatása tán…
Kísértet
Szótlan és magányos sétámat egy-egy kíváncsi, de megfáradt tekintet keresztezi, embereké, akik Róma titkaira éheznek, de nem tudják, hol keressék őket. Zavartságuk inkább otthoniakba kíséri őket, vagy csak sejtik, hogy Mithrász visszavonulásának bíborvörös kísérete veszélyt jelez előre. A színek serege a Szent Péter Bazilika mögé rejti őt, s magára hagyja Luna-t, hogy a sötétség felett…
πάνθειον – az összes istenek temploma
Mindeddig ritkán terveztem meg a következő kanyart, amikor Róma utcáin andalogtam, így aztán azt sem tudtam sokszor, mitől esik le az állam, csak hagytam, hogy leessen. Mindeddig kinevettem a turistákat, akikről lerítt, hogy már előző este sorrendben bekarikázták a térképükön a látnivalókat, és éppen elkésve érzik magukat a következő állomásról, holott mindenki tudja, hogy például…
micsodai útjaim... 